A Magyar Nemzeti Bank csütörtök este megjelent közleményében jelentette be: tavasszal érkezik a fizetési kérelem, ősszel a QR kódos fizetés. A hivatalos információ ezzel megerősítette a Portfolio múlt heti értesülését, egy héttel ezelőtt ugyanis már megírtuk, hogy a korábban megadott február elsejei határidőt a jegybank kitolja.
Igaznak bizonyultak a korábbi piaci értesülések: bár a bankoknak február 1-jéig kellett volna elkészülni az azonnali fizetési rendszerhez kapcsolódó új adatbeviteli módozatokkal, vagyis a QR-kódos, az érintéses (NFC-s) és az úgynevezett deep linkes fizetéssel, ennek határidejét 2024. szeptember 1-re tolta ki az MNB. A sárga csekkek nagy ellenségének kikiáltott fizetési kérelmek kötelező bevezetésének határideje április 1-re módosul – derül ki a Magyar Közlönyből.
A bankoknak február 1-jéig kellett volna elkészülni az azonnali fizetési rendszerhez kapcsolódó új adatbeviteli módozatokkal, vagyis a QR-kódos, az érintéses (NFC-s) és az úgynevezett deep linkes fizetéssel. A piaci találgatásokkal összhangban úgy értesültünk, hogy a határidőt kitolja az MNB, a rendelet szövegezése folyamatban van, és már karácsony előtt megjelenhet. Piaci találgatások szerint az új határidő szeptember 1-je az említett fejlesztéseknél, viszont a sárga csekkek nagy ellenségének kikiáltott fizetési kérelmek kötelező bevezetésének határideje változatlanul február 1-je marad.
Az egész világon gyors ütemben terjednek az azonnali fizetési rendszerek, melyek különösen azokban a régiókban tarolnak, ahol a kártyás fizetés, az örökölt infrastruktúra fejletlen volt: nem véletlen, hogy 2027-re már az elektronikus tranzakciók több mint fele várhatóan az ázsiai régióban zajlik majd. Ugyanakkor Európa, az európai szabályozási szervek még mindig iránymutatást adnak a világ többi részének, amely kapkodva veszi át a kemény munka árán kidolgozott szabályokat. A Capgemini World Payments Reportja alapján megnéztük, hogyan alakulnak a globális payment trendek.
Az Azonnali Fizetési Rendszer 2.0 fejlesztési stádium első lépéseként az elektronikus úton indított egyedi belföldi átutalások már húszmillió forint értékhatárig teljesülnek az érintett pénzforgalmi szolgáltatóknál az év minden napján, 0-24 óráig, legfeljebb öt másodperc alatt - hívja fel a figyelmet az MNB közleményében.
Szeptember elsejétől kezdve új felső értékhatár lép életbe az azonnali fizetési rendszeren: 20 millió forintig a lakossági átutalási tranzakciók pár másodperc alatt célba érnek. Az MNB szerint az azonnali fizetési rendszer likviditási és technológiai szempontból is stabil, ezért is lehet megemelni a tranzakciók felső értékhatárát.
A brazil központi bank olyan mobilalkalmazást fejleszt, amely egy átfogó bankszámla-integrátorként szolgál majd, és amit Roberto Campos Neto, a jegybank elnöke szerint két éven belül elérhetővé tesznek a brazilok számára - írja a Reuters.
Marosi Bence, a Giro Zrt. üzleti igazgatója a Portfolio Financial IT 2023 konferenciáján az Azonnali Fizetési Rendszer fejlődéséről beszélt. Magyarországon szemmel látható a rendszer fejlődése, de fontos, lenne, hogy minél több helyzetben megoldást tudjon nyújtani a vállalatoknak és a végfelhasználóknak egyaránt.
Két héttel ezelőtt az elektronikus fizetési piac szempontjából nagyon fontos gesztust tett a kormány, és az amúgy is feszes költségvetési helyzetben kétfajta elektronikus fizetési tranzakciónál lemond a tranzakciós illetékről annak érdekében, hogy az innovációt ösztönözze. A QR-kódos azonnali átutalások és a fizetési kérelmek esetében szűnik meg az illetékfizetési kötelezettség. Az idei évre vonatkozóan jelentéktelen illetéktételről van szó, ám az Azonnali Fizetési Rendszerre épülő fizetések szélesebb körű elterjedéséhez működőképes üzleti modell kell már egy megoldás bevezetése előtt is, ebben segít, hogy illetékmentesek lehetnek ezek a tranzakciók.
Harsh Sinhával, a Wise technológiai igazgatójával készült élő interjú nyitotta meg a Portfolio Banking Technology 2022 konferenciáját. A szakembert Faluvégi Balázs, a Blue Walev Zrt. vezérigazgatója és a Magyar Fintech Szövetség volt elnöke kérdezte a Wise sikere mögötti stratégiáról, a budapesti tevékenységükről és a jövőbeli tervekről.
A Mastercard idén második alkalommal mérte meg hazánk Digitális Fizetési Indexét, amely három fő pillérre: az infrastruktúrára, a tudásra és a használatra alapozva méri a piac fejlettségét a digitális fizetések terén. Az index összpontszáma egy év alatt 7 ponttal emelkedett, elsősorban az infrastruktúra és a digitális fizetések használata mentén. Az indexet bemutató sajtótájékoztatón kiderült az is, hogy a kormányzat egy digitális fejlesztési csomagot készít elő, amely a következő hetekben kaphat nyilvánosságot.
A Paysend, a több mint 7 millió ügyféllel rendelkező, brit székhelyű fintech bejelentette az Instant Account Payments (azonnali számlafizetések) funkció bevezetését, amely lehetővé teszi a lakossági ügyfelek és a vállalkozások számára, hogy akár 100 000 dollár értékben azonnali, határokon átlépő fizetéseket indítsanak számlákra, mindössze 1 dollár díj fejében.
Új fejezet nyílik az Azonnali Fizetési Rendszer fejlődésében azzal, hogy az MNB egy újabb szabályozói és technológiai intézkedéscsomagot készít elő a piaci szereplőkkel egyeztetve az AFR körüli ökoszisztéma továbbfejlesztése érdekében, ami a rendszer használatának felpörgetését is magával vonja a tervek szerint. Többek között új QR-kód sztenderd készül, a javaslat szerint kötelező lesz a QR-kód olvasása és a fizetési kérelmek fogadása a bankoknál, megemelik az azonnali fizetések értékhatárát és NFC-s azonnali fizetéseken is dolgoznak. Az MNB fejlesztési koncepcióját a piaci szereplők megismerték és véleményezhetik, a konzultáció lezárását követően rövidesen végleges formát ölthet az intézkedési csomag. Bartha Lajossal, az MNB pénzügyi infrastruktúrákért és bankműveletekért felelős ügyvezető igazgatójával beszélgettünk a részletekről.
Roberto Campos Neto, a brazil központi bank vezetője pénteken kijelentette, hogy szerinte a hitelkártyák hamarosan eltűnnek majd a nyílt pénzügyi rendszer egyre nagyobb térnyerése miatt
A 2022-es fizetési rendszer jelentést Bartha Lajos, az MNB ügyvezető igazgatója mutatta be egy összefoglaló prezentáció keretében. Ebből kiderült, hogy pénzforgalom hatalmasat fejlődött, ami főleg az elektronikus fizetésekre igaz. Bartha kiemelte, hogy az elmúlt tíz év fejlődéséből az MNB is kivette a részét tulajdonosként (a Giro Zrt. megvásárlásával), szabályozóként, de különböző projektekben koordinatív szerepet is vállalt. A prezentációt követő kerekasztal-beszélgetésen Kuhárszki András, az OTP ügyvezető igazgatója; Lemák Gábor, a Fintech Group társalapítója; Martinovic Boris, a Mastercard public policy igazgatója; valamint Dr. Selmeczi-Kovács Zsolt, a GIRO vezérigazgatója beszélgettek többek között a PSD2-ről, a fizetésforgalmi piacon bekövetkező változásokról és a fizetések jövőjéről.
Az AFR 2.0 a szolgáltatási lehetőségek továbbfejlesztését jelenti az azonnali fizetési rendszerben, ez érintheti a részletszabályokat is - árulta el lapunknak Selmeczi-Kovács Zsolt, a Giro Zrt. vezérigazgatója. Az AFR QR-kódját hamarosan két fontos változás is érinti, és azt is megtudtuk, hogy a Girónál egy központi csalásszűrési rendszer kialakításán is gondolkoznak. Felmerült az is, hogy a PSD2-es harmadik feles szolgáltatók számára a jövőben központi aggregátor szolgáltatást nyújtanának. A szakembert az éjszakai és a nappali elszámolási rendszer kivezetésének tervéről, a nemzetközi azonnali tranzakciókról, a GiroFix nevű szolgáltatás jövőjéről, a BNPL-jelenségről és a központi mobilfizetési projekt leállításának körülményeiről is megkérdeztük.
Pedro Sánchez folytatja.
Még hogy nem kompatibilis!
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
